Kiel
Kikötő, a Balti-tengerre (németeknél Ostsee) néz, a német haditengerészet egyik fő támaszpontja. Nagy hagyományokkal bíró egyetem, kutatóintézet (persze, tengeri), a világ egyik legjobb kézilabdacsapata.
1/52
| Term | Definition |
|---|---|
| Kiel | Kikötő, a Balti-tengerre (németeknél Ostsee) néz, a német haditengerészet egyik fő támaszpontja. Nagy hagyományokkal bíró egyetem, kutatóintézet (persze, tengeri), a világ egyik legjobb kézilabdacsapata. |
| Nord-Ostsee Kanal | Kiel-i csatorna, ex-Kaiser Wilhelm Kanal – ez mind ugyanaz, az Elba torkolatát köti össze Kiellel, történetileg a német flotta átcsoportosítását biztosítandó épült, ennek megfelelően meglehetősen nagy, akár 200 méter hosszú, 7 méter merülésű (nagyjából Titanic-méretű) hajók is járhatják. |
| Lübeck | A három eredeti (és utolsó) Hanza-város egyike, középkori szerkezetét őrző (bár tönkrebombázott) festői óváros, kikötője Travemünde, forgalmas kompkikötő a Baltikum felé, tengerparti üdülőhely. |
| Hamburg | Németország világa nyíló kapuja, történetileg és mai napig is igen fontos, forgalmas kikötő (hajójavítás, hajóépítés is), az ország második legnagyobb városa. Technológia-intenzív ágazatok, K+F jellemzik, iparának ékköve az Airbus egyik szerelőüzeme. Az egyik leggazdagabb német város, a régig kikötő rehabilitációja látványos. St. Pauli, Reeperbahn, Elbphilharmonie. Önálló Bundesland. |
| Bréma | „Hamburg Light” – sok szempontból nagyon hasonló, Hansa-város, jóval kisebb kikötővel (előkikötője Bremerhaven), de nagyon fejlett és sokrétű kikötői gazdasággal. Hajóépítő vállalatai ugyan nem nagyon élték túl a struktúraváltást (A Vulkan egykor 22 ezer embert foglalkoztatott egymaga), de acélgyára (ArcelorMittal) ma is működik. Itt volt a német gyapottőzsde, sokszínű az élelmiszeripar (innen indult az Eduscho – ma a Tchibo része, Beck’s sörgyár stb.), jelentős technológia-park (7000 munkavállaló), Daimler-Benz autógyár, Airbus repülőgépek végszerelő üzeme. Szintén önálló tartományi jogú város. |
| Sylt | sziget és hasonló nevű kisváros az Északi-Fríz szigetek talán legismertebb tagja, üdülőhely, a szárazfölddel vasút köti össze. Német területen a sznobizmus jelképe. |
| Hannover | Egy meglehetősen jellegtelen nagyváros (tartományi székhely), komoly iparral: autóipari beszállítók és gépipari vállalkozások (DAX, Continental, Volkswagen Nutzfahrzeuge, WABCO, Komatsu, Hanomag). Számos bank, biztosító székhelye, de itt a központja a TUI-nak, amely magát a világ legnagyobb turisztikai vállalkozásaként írja le (évi 8 MRD €-s forgalom és 48 ezer alkalmazott mellett ez nem is lehetetlen). |
| Wolfsburg | „Csinált város”: 1938-ban maga Adolf Hitler rakta le az alapkövét, hogy itt gyártsák majd a kicsi olcsó német népautót (ebből a programból nőtt ki a legendás VW Bogár). Mai napig a Volkswagen uralja a várost: 50 ezer főt foglalkoztat a 120 ezres településen, ahol egyébként közel ugyanannyi munkahely van, mint lakos, és naponta 70 ezren ingáznak be (ez arányaiban hatalmas szám). |
| Ruhrvidék | Körülbelül 4000 km2 területű és 5 millió lakosú konurbáció (bár gyakran csak a Ruhr-Rajna-Metropolrégió részeként tartják számon, ami viszont már 11 millió ember) a kontinens egyik legfontosabb történeti ipari régiója. A Rajna jobb partján, a párhuzamos Ruhr, Emscher és Lippe folyók által meghatározott terület, amelynek déli, dombsági-hegyvidéki jellegű részén kezdődött a szénbányászat (völgyek feltárták a rétegeket, kibukkanások), majd fokozatosan húzódott északra és mélyebbre. Kialakulása a 19. század második felében, porosz uralom alatt ment végbe, kezdettől fogva jelentős bevándorló-népességet vonzott (előbb lengyelek, a háború alatt francia és más kényszermunkások, később törökök stb.). Szénbányászata ma már a magas költségek miatt megszűnt, acéliparának volumene is jelentősen csökkent. Szerkezetváltása csak részben sikeres, a német átlagnál ma már alacsonyabb életszínvonal és magasabb munkanélküliség jellemzi. Ennek ellenére számos modern ágazat megtelepedett, és a táj rehabilitációja is látványos (meglepően sok a zöldterület), gondosan ápolt ipari öröksége nagyon érdekes látnivalókat kínál. |
| Essen | a Ruhr-vidék talán legfontosabb és legnagyobb városa, több vezető német nagyvállalat székhelye (RWE és EOn – energetika; Brenntag – vegyipar), de leghíresebb és legfontosabb cége mindmáig a több vezető acélipari vállalat fúziójából létrejött ThyssenKrupp AG (világszerte 100 ezer alkalmazott, ipari technológiák, hadipipari termékek, nemesacélok). |
| Duisburg | A Ruhr-vidék rajnai kapuja, igen nagy forgalmú folyami kikötő (bár mára már ennek egy jelentős része is rehabilitációra került, ingatlanhasznosításként pl. irodaházak épültek az egykori rakpartokon). Mai napig a térség acéliparának jelentős központja (ArcelorMittal, Hochfeld, nagyolvasztó, kokszüzem) – de a 70 ezres csúcshoz képest ma már csak 16 ezren dolgoznak az ágazatban. |
| Bochum | Talán az egyik legkevésbé sikeres Ruhr-város, máig nem heverte ki egykor 20 ezer főt foglalkoztató Opel-gyárának 2014-es bezárását. Több kisebb acél- és bányaipari cég, az Aral AG székhelye. 1962-ben itt alapították a Ruhr-vidék egyik első egyetemét, ma 42 ezer hallgatója van. |
| Dortmund | Mások szerint meg ez a Ruhr legnagyobb városa, talán a leginkább dezindusztriálódott a nagyok közül. Egykor 16 szénbányája volt, az utolsót 1987-ben zárták be. Olyan üzemeket vesztett el, mint a Hoechst és a Phoenix, megmaradt nehéziparának legnagyobb szereplője a ThyssenKrupp. Két technológia-parkja segíti a váltást, sok technológiaintenzív vállalkozás (IT, egészségipar, energetika), a legfontosabb az Edesso IT-tanácsadó és szolgáltató cég. Hagyományos a söripara (hol nem – DAB), a 50 ezer hallgatójával felsőoktatási központ, a Technische Universität Dortmund pedig az ipari kapcsolatokkal jellemző felsőoktatás remek példája. |
| Düsseldorf | Nem is igazán a Ruhr része már, történeti város, NRW-tartomány székhelye a Rajna partján, jelentős közlekedési központ (repülőtere évi 25 millió utast fogad). Nemzetközileg integrálódott gazdaság, kifejezetten erős kínai jelenléttel (Huawei, Oppo, Xiaomi), de a kontinens legnagyobb japán kolóniájával is („Nippon am Rhein” – Komatsu, Nikon). Technológiaintenzív iparágak, egészségipar. Nehézipari spektrumában van haszonjármű-gyártás (Mercedes Sprinter), acélipar (Vallourec & Mannesmann Tubes), darugyártás (Demag Cranes), vasúti járműtechnológia (Vossloh). Némileg meglepő módon ez a német kreatív-ipar egyik legdinamikusabb városa is, különösen a divat (német divat, leírni is önellentmondás), de a képzőművészetek is jelentős bázissal rendelkeznek a városban. |
| Wuppertal | Az egyik legkorábbi iparváros volt, két másik település összeolvasztásából jött létre mai nevén 1930-ban. Jelenleg autóipari beszállítók (Aptiv) és vegyipar (szintén autófényezés, Hoechst) adják a lényegét. Függővasútja egyedi és jellegzetes. |
| Leverkusen | A Ruhrtól délre, a Rajna jobb partján, alapvetően és elsősorban vegyipararáról nevezetes (a telephely neve simán csak Chempark – mintegy 40 ezer munkavállaló), alapvetően a Bayer AG (világ vezető vegyipari-gyógyszeripari vállalat, globálisan 100e alkalmazott, 40 MD € árbevétel) székhelye és legnagyobb telephelye (ld meg Bayer 04 Leverkusen). de van azért egy Lanxess (vegyipar), Kronos (titánoxid-festékek), Mazda, TMD-Friction (fékbetétek), Momentive (a világ legnagyobb szilikongyártója). |
| Köln | A Rajna-vidék történeti központja, a római idők óta érseki székhely, Németország negyedik legnagyobb városa. Ez az a város, ami úgy német, hogy se nem bajor, se nem porosz – a liberális rajnai német kultúra központja. Dómja miatt turisztikai központ is (minden mást tönkrebombáztak a háborúban), fontos rajnai átkelő, reptere Bonnal közös (a Lufthansa főhadiszállása is a városban van). Hagyományos iparát autógyártás (Ford, Toyota), vegyipar (Lanxess), valamint a várostól nyugatra húzódó (erősen vitatott) felszíni barnaszén-bányászatra alapuló energetika képviseli. Fontosabb talán, hogy a Kölni Egyetem (ca. 50 ezer hallgató) német viszonylatban is a jobbak közé tartozik, rengeteg vásár, rendszeres kiállítás székhelye, és a német média-ipar egyik legfontosabb központja (itt van pl. az RTL székhelye- sok filmet is forgatnak errefelé. „Ihr Revier ist die Autobahn. Ihr Tempo ist mörderisch…” – ez németül pont olyan hülyén hangzik, mint magyarul). Ha ez nem elég, akkor még annyit: Csokoládémúzeum (Stollwerck – de az ma már elköltözött), Sport- és olimpiai múzeum. Sörét (Kölsch) a többi német csak megvető távolságtartással kezeli (itt nem szokás korsót kérni, kis pohárból isszák). |
| Bonn | A kettéosztott Németország idején az NSZK kimondottan ideiglenesnek szánt fővárosa (Bundeshauptdorf) – fővárosnak kifejezetten kisvárosi volt. Beethoven szülővárosa és egy jó hírű egyetem székhelye. |
| Aachen | Nagy Károly császár egykori székhelye, a karoling építészet lenyűgöző alkotásával (Dóm), az Európa-eszme egyik „hot spot”-ja. Az „Aachener Revier” Hollandiába is átcsúszó (Limburg) kiterjedt barnaszénmező volt, a termelést ma már teljesen felhagyták. ipara elektronika (Phillips), édesipar (van valami Lebkuchen itt, ami elvileg nevezetes, de sose kóstoltam). |
| Mainz | Történeti város, érseki- (és Szalai Ádám-) székhely a Rajna bal partján. Rheinland-Pfalz tartomány fővárosa, szoros szálakkal kapcsolódik a frankfurti agglomerációhoz. Helyi székhelyű nagyvállalatai a Werner &Mertz (tisztítószerek), Schott AG (üvegtermékek), DWK (laborüvegek). Több gyógyszeripari cég, IBM merevlemezágyártás. Egykor fontos erőd (Bundesfestung) volt. |
| Koblenz | ez is érseki székhely, a Rajna- és a Mosel találkozásánál (Deutsches Eck, a német nacionalizmus és Vilmos császár emlékműve), történeti óváros a bal, erőd a Rajna jobb partján. A két folyóról elnevezett, legfontosabbak közé tartozó német borvidékek határán fontos borászati, borértékesítési központ. |
| Trier | Szintén érseki székhely, a késő-római időkben (társ-)császári székhely, jelentős római emlékekkel (Porta Nigra) és ezt kereső turizmussal. Itt van továbbá Karl Marx szülőháza (közvetlen egy night club mellett), valamint ez a német dohányipar és cigarettagyártás legfontosabb központja (JT International; Heintz van Landewyck) – nagyon szép város egyébként. |
| Wiesbaden | Hessen tartomány székhelye, a Frankfurt környéki agglomeráció része, 15 termál- és gyógyforrásának köszönhetően Európa legősibb gyógyhelyei (Kurort) egyikeként tartja számon magát. Ma is jelentős erre épülő idegenforgalma. |
| Frankfurt am Main | A legnagyobb német reptér (és kontinens-szerte is a harmadik, itt van a Lufthansa elsődleges bázisreptere), a német pénzpiacok központja (itt van a legnagyobb német tőzsde – ld. DAX-index -, amely kapitalizációját tekintve a második az eurozónában), Németország ötödik legnagyobb városa. Elsősorban és mindenek előtt pénzügyi központ: itt van a székhelye az Európai Központi Banknak (innen irányítják az eurozóna monetáris politikáját), a német jegybanknak (Deutsche Bundesbank), olyan kereskedelmi bankoknak, mint a Deutsche Bank, a Kommerzbank, DZ Bank, KfW, de itt lakik az európai és a német bankfelügyelet is. Hagyományosan vásárváros is: a Fankfurti Könyvvásár talán a legismertebb, de van több ipari-szakmai vásár és kiállítás is a városban. A belvárost körülvevő körút mentén épült felhőkarcolói a leginkább nagyvárosias külsejű német településsé teszik, ki is érdemelte a „Mainhattan” nevet. |
| Saarbrücken | A Saar-vidék a Ruhr-vidék elfelejtett kistestvére, önálló tartomány, amely szénbányászatra és acélkohászatra épült gazdasággal rendelkezett. Saarbrücken ennek a tartománynak a székhelye, a legkevésbé dinamikus nyugati tartomány. Jelenleg főleg autóipari beszállító cégek határozzák meg az iparát. |
| Kalsruhe | A badeni nagyhercegek egykori székhelye egy csodálatos, tervezett barokk város (benne van minden építészettörténeti tankönyvben). 1951 óta a német alkotmánybíróság székhelye. Forgalmas rajnai kikötő, a második legnagyobb német kőolaj-finomító működik itt. |
| Mannheim | Rajna-menti nagyváros, országszerte szabályos, sakktábla-alaprajzáról ismert (Quadratestadt), lényegében a déli vége a Frankfurttól és Mainztól idáig nyúló nagy agglomerációnak. Jelentős ipari központ a járműipar (Daimler, EvoBus), erőműtechnika (General Electric), mezőgazdasági gépek (John Deere) erőgépek (Caterpillar), gyógyszeripar (Roche), szappan- és mosószer gyártása (Unilever) terén. forgalmas kikötő, az egyik legnagyobb német rendező-pályaudvar, állítólag a német popzene (zehn kleine Jägermesiter, ha mond ez még valamit) központja, 2014 óta UNESCO City of Music |
| Ludwigshafen | Jelentőségét az adja, hogy itt van a központja és legnagyobb telephelye a BASF- (Badische Anilin- & Soda-Fabrik) Konszernnek, a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalat-konglomerátumának (világszerte 110 ezer foglalkoztatott, 60 MD € árbevétel) |
| Heidelberg | 1386-os alapításával a Ruprecht-Karls-Universität a legrégebbi, és az egyik legjobb németországi egyetem, 33 Nobel-díjat nyertek egykori tanulói és kutatói. |
| Stuttgart | Németország hatodik legnagyobb városa, tartományi székhely, 2,8 milliós agglomeráció központja. Számos szolgáltatóágazat mellett leginkább autóiparáról nevezetes: a jobbára a Mercedes márkanévvel azonosított Daimler AG (288 ezer alkalmazott, 154 MD € árbevétel – ez több, mint a magyar GDP…), a Robert Bosch GmbH (395 ezer alkalmazott, 72 MD €), Porsche AG (35 ezer fő – 28 MD €), de a Siemensnek, Kodaknak és a Lenovonak is komoly érdekeltségei vannak itt. |
| München | Bajoroszág tartományi székhelye, az ország harmadik legnagobb városa, gazdasági mutatók tekintetében is a 2-3 legfontosabb német város, amely azonban az egész közép-európai (Alpok-környéki) gazdasági régió, növekedési zóna központja. Elsősorban kulturális-turisztikai (sok Európán kívüli turistának „a” német város, képtár, Deutsches Museum, Oktoberfest, jelentős filmipar is), felsőoktatási (Ludwig Maximilian Universität, Technische Universität München) pénzügyi kereskedelmi, és sport (1860 München… na jó, van az a másik csapat is, nyári olimpia 1972) központként ismert, de ipara is jelentős, amelynek zászlóshajója nyilván a BMW (100 ezer alkalmazott, 99 MD € árbevétel), de világszerte is jelentős a Siemens Energy (92 ezer / 27 MD), MTU Aero Engines AG (repülőgéphajtóművek), Krauss-Maffei (katonai és vasúti járművek) – de legnagyobb honos vállalata az Allianz (biztosítások és pénzügyi szolgáltatások – 150 ezer alkalmazott, 140 MD €). Számos IT-szektorbeli kisebb-nagyobb cégével kiérdemelte még az „Isar-Valley” becenevet (ld. még Sillicon-Valley, vagy a Tel-avivi Sillicon Wadi…) Németország második legforgalmasabb reptere (évi 48 millió utas). Itt van a székhelye az Európai Szabadalmi Hivatalnak is. |
| Augsburg | A középkorban a Fugger-bankház székhelye volt (az 1521-ben épült Fuggerei alkalmasint a világ első szociális lakótelepe volt), nekünk főleg egy csatavesztés miatt nevezetes. Jelentős iparváros, fontos vállalata a MAN (2021 szeptemberétől már a Traton SE része), több elektronikai és repülőgépipari vállalat (Premium Aerotec – egykori Messerschmitt utód, Airbus leány) |
| Nürnberg | Ősi császári székhely (ugyanakkor „Stadt der Reichsparteitage” a náci időkben), hagyományos kereskedőváros, izgalmas turisztikai célpont, vélhetően a világ legnagyobb és legismertebb karácsonyi piacával (Christkindlmarkt), és általában, híres nemzetközi vásáraival, kiállításaival (Spielwarenmesse és mások). Gazdaságát a szolgáltató ágazatok túlsúlya jellemzi (piackutatás, pénzügyi szolgáltatások, logisztika, kiadók), nyomdaipar, elektronika. |
| Ingolstadt | Duna-menti város, amely világszerte az Audi-konszernről nevezetes (90 ezer munkavállaló, 50 MD € árbevétel), amelynek főhadiszállása és egyik legnagyobb gyára is itt található – természetesen számos beszállító üzem kapcsolódik hozzá. Másik fontos ágazata a kőolaj-feldolgozás, anno még a dunai szállítás végpontjaként alakult itt ki nagy finomító-kapacitás, ma is jelentős. |
| Regensburg | még római alapokon álló gyönyörű történeti város, középkori Duna-híddal. Késői iparosodását korszerű ágazatok jelzik: itt van a szenzorika-klaszter (mérés-irányítástechnika) központja, elektronikai és high-tech gépipari cégek székhelye. |
| Würzburg | Egykori fejedelmi székhely, UNESCO-világörökség barokk óváros, a Majna-menti borászat központja. |
| Bayreuth | Bajorország északi részén fekvő egyetemi város, amelyhez régi partneri viszony fűzi intézményünket. Leginkább a Wagner zenéjének szentelt Bayreuthi Ünnepi Játékok révén ismert világszerte. |
| Garmisch-Partenkirchen | turisztikai és télisport-központ a Bajor Alpok lábainál, Münchentől délre. 1936-ban téli olimpia, négysáncverseny. |
| Berchtesgaden | idegenforgalmi központ az osztrák határnál, Salzburghoz közel, festői környezet és egykori Hitler-Sasfészek. |
| BERLIN | Egykor a Porosz Királyság, később a Második és Harmadik Birodalom, köztük a Weimari Köztársaság fővárosa. A háború után nem csak Németországot, hanem a várost is megszállási zónákra osztják, keleti része az NDK fővárosa lesz, a hírhedt fallal elválasztott nyugati része sajátos enklávét képez a hidegháború idején állandó feszültségforrás a két tömb között (és hírszerzési paradicsom). Az újraegyesítés után ide költözik a szövetségi kormány és önálló tartomány lesz. Fejlődése látványos, Európa egyik legizgalmasabb nagyvárosának tartják, ennek megfelelően jelentős turisztikai központ. Ugyanakkor nem ez a német gazdaság központja, vagy legversenyképesebb része. A nehézipar kevéssé jellemző a városra, de sok a biotechnológiai, elektronikai és IT-vállalkozás. Legnagyobb foglalkoztatói szövetségi kormányzat, a Deutsche Bahn AG (20 ezer munkatárs Berlinben), egészségbiztosítók, a Deutsche Post, a Deutsche Telekom valamint a városban a (társ-)főhadiszállását tartó Siemens AG. Említendő még az Axel Springer (média). új repülőtere (Berlin-Brandenburg) hosszas szenvedés után több éves csúszással készült el (2020). Itt nyílt meg az első európai Tesla-gigafactory is. |
| Rostock /Warnemünde | egykori Hansa-város, fontos kikötő, mai napig jelentős kikötői iparral: hajógyártás és javítás, halfeldolgozás, hajózási vállalatok (pl. AIDA Cruises). Warnemünde-vel együtt hagyományos központja a repülő- és űrtechnológiának is, több repülőgépipari beszállító székhelye. |
| Potsdam | tartományi székhely, „porosz Versailles”, jelentős park- és kastélyegyüttes. |
| Cottbus | Kelet-Németország barnaszén-bányászatának egyik központja, energetikai központ, zsugorodó város. |
| Magdeburg | tartományi székhely, belvízi kikötő az Elba, a Mittelland-csatorna és az Elba-Havel csatorna találkozásánál. Történeti város, amelyet az NDK-s időkben a „nehézgépgyártás városává” fejlesztettek – ebből mára nem sok maradt. Megemlíthető az Enercon szélturbina-gyára. |
| Halle | középkori festői óvárosától délre, már Leuna területén hatalmas vegyipari konszern épült ki, egy ammóniagyárból kezdve, később a baljós emlékű IG Farben üzeme volt. Egész Közép-Európa egyik legnagyobb környezetszennyezője volt az NDK-s időkben. Alapja a környék – Lipcséig húzódó) külszíni barnaszén-bányászata. A Leuna-műveket feldarabolták, ma a telephelyen több, de együtt továbbra is hatalmas vegyipari cég működik. Repülőtrén és IKEA-ján Lipcsével osztozik. |
| Chemnitz | átmeneti asszonynevén Karl-Marx-Stadt, régi szász iparváros, NDK-s időkben is gépipari központ. Az Auto Union AG, a mai Audi elődje itt jött létre, és az NDK-ban olyan technológiai csodákat gyártottak itt, mint a Barkas. Napjainkban az aránylag sikeres NDK-s városok közé tartozik, egy Volkswagen gyár és számos más kisebb gépipari üzem jellemzi gazdaságát. Az 1970-es évek modernista építészetének szép skanzene (Stadt der Moderne). |
| Lipcse | Hagyományos vásárváros (Leipziger Messe), történelmileg kialakult felsőoktatási, kutatási, funkciók, országos szinten jelentős könyvkiadás. Az NDK-s időkben fontos regionális központként működött, korábbi textilipara mellé a térségi barnaszén-bányászatra alapozott vegyipari komplexumot építenek. 1990 után a zsugorodó városok európai példájává válik, majd köszönhetően néhány nagybefektetésnek (BMW, Porsche), a kevés igazán sikeres és versenyképes keleti nagyváros egyikévé vált, megújuló, kizöldülő, bontásokkal kiritkított városi terekkel. Bányagödreiben ma tavak terpeszkednek, új rekreációs célpontokat alkotva, repülőtere (Lipcse-Halle) elsősorban a cargo-forgalomban jelentős. kultúrája Bach, fizikusa Angela Merkel, de ha valaki valami igazán látványos betekintést akar a német néplélekbe, javaslom a Völkerschlachtdenkmal megtekintését. |
| Drezda | Az Elba-partján fekvő pompás barokk város („Európa erkélye”) a szász uralkodók egykori székhelye, ma is tartományi főváros. A várost 1945 tavaszán porig romboló angol-amerikai bombatámadás az értelmetlen terror szimbólumává tette. Lipcsével rivalizálva ma inkább kulturális-turisztikai (a Zwinger képtára világhírű) és igazgatási, mint gazdasági központ. Új iparát egy Volkswagen-gyár fémjelzi, sok IT-cége miatt (T-Systems) megkapta a „Sillicon Saxony” becenevet is. |
| Meissen | Elba-parti kisváros, 1708-ban itt alapították Európa egyik első porcellán-manufaktúráját, amely sok nehézség ellenére ma is működik. |
| Zwickau | Szász iparváros, az egykori Audi-telephelyen az NDK-s időkben 1957-től Honecker Papírtigrisét, a Trabantot gyártották. Ma többé-kevésbé sikeresen szerkezetet váltó iparváros. |
| Erfurt | Türingia tartományi székhelye, leépülő ipari központ, számos ágazata elhagyta, több olyan is, amely már a rendszerváltozás idején települt ide (pl. egy napelemgyár). Főleg szolgáltató-ágazatok határozzák meg. |
| Jena | Hanyatló iparváros, leginkább a Zeiss-művekről nevezetes, amely optikai eszközök gyártásával, üvegtechnológiával (pl. - távcsövek, mikroszkópok) foglalkozik – részben már csak foglalkozott. Az egykori 60 ezer fős konszernt a rendszerváltás után privatizálták és feldarabolták, ma több kisebb optikai és orvostechnológiai vállalkozás működik itt. |